Megjelent: 2020. február 24. hétfő Írta: Sekrestyés Nyomtatás

A nagyböjt kapujában

Előkészületek a nagyböjti időre

A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia hangolja ugyanis a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztségre készülőket a 
keresztény beavatás különféle fokozatai által, mind a hívőket is, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak.

 

 

 

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart.


A Szent Negyvennap folyamán tilos az oltárt virágokkal díszíteni, kivéve a Laetare vasárnapot (nagyböjt IV. vasárnapját), valamint a főünnepeket és az ünnepeket.
Ebben az időben az orgona és más hangszerek is csak az ének kíséretére szolgálhatnak. Az oltáron lévő feszület köré töviskoszorú helyezhető.
A két főünnepet (Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és Urunk születésének hírüladása) kivéve a szentmisét és a zsolozsmát mindig a nagyböjti időről
vesszük.

Ezen időszak liturgikus színe a viola (lila) - kivéve a két főünnepet, amikor fehér, illetve a virágvasárnapot, amikor pedig piros a liturgikus szín. A liturgikus színek kifejezés a katolikus egyház liturgiájában, elsősorban a szentmisén használatos egyes ruhák – elsősorban a pap stólája és a miseruha –, valamint egyéb textíliák (pl. palla) színére vonatkozik. Az egyes színek az aktuálisan végzett liturgia jellegére utalnak, elsősorban arra, hogy az egyházi év mely szakaszában járunk, illetve arra, hogy az adott istentiszteleti cselekménynek ki vagy mi a „témája”.
A viola (lila) a bűnbánat színe, s mint ilyen, a két bűnbánati időszakban, adventben és nagyböjtben használatos. Ugyancsak viola színű stólát hord a pap a közösségi bűnbánati szertartások, ill. az egyéni gyóntatás során. Ugyancsak elterjedt a viola szín használata gyászmisék és temetések alkalmával: a hagyományos fekete szín helyettesítése a bűnbánat színével utalás a halál keresztény szemléletére. Eszerint a halál elsődlegesen nem az elmúlás és a gyász szomorú eseménye, hanem az Istenhez való megérkezés ünnepe, amelynek viszont előfeltétele a bűnöktől való megtisztulás. 

Nagyböjt során csak a két főünnep van az Oi-ban Te Deum, a misében pedig csak ekkor énekelünk Dicsőséget.

Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk Allelujá-t.

A szentek emléknapjai csak megemlékezéssel ünnepelhetők.

Rituális misék köznapokon mondhatók, vasárnapokon nem.

Ha házasságkötésre [...] nagyböjt idején kerülne sor, a plébános figyelmeztesse a jegyeseket, hogy vegyék figyelembe az adott nap sajátos természetét.

A megemlékező gyászmisék nem mondhatók.

A nagyböjtben szokásos népi ájtatosságokat (mint pl. a keresztúti ájtatosság), ápolni kell és liturgikus szellemmel [...] megtölteni, hogy ezek könnyen rávezessék a
híveket Krisztus húsvéti misztériumának megünneplésére.

Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki nagyböjti pénteken szentáldozás után a feszület előtt áhítattal elimádkozza az "Íme, jóságos, édes Jézusom" imádságot.

Hamvazószerda - Szigorú böjt - hamvazkodás

A hamvazószerdai szentmisén a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára, ezzel emlékeztetve őket az elmúlásra, hogy egyszer ők is porrá lesznek, de egyben az örömhírre is, hogy bűnbocsánatot nyerhetnek.
Nagyböjt I. vasárnapján meghamvazhatók, akik hamvazószerdán nem részesültek a szentelményben.

forrás: Direktórium, Wikipedia